Mennyire szeretjük a kutyákat?

Mindennek oka van: például a felelős állattartás jogi szabályozása nálunk jóval később kezdődött meg, mint akár Hollandiában, Németországban, vagy az USA-ban. Mára viszont a legújabb hazai állatvédelmi törvények pontosan körülhatárolják, milyen feladatai és kötelességei vannak a tulajdonosnak. A szabálysértési és az állatvédelmi törvény mellett a Polgári Törvénykönyv is tartalmaz rendelkezéseket a felelős kutyatartással kapcsolatban, de önkormányzati rendeletek, sőt a társasházak egyéni házirendje is előírhat jogi elvárásokat.

Ezek betartása viszont még nem mondható általánosnak, sőt, akadnak régiós különbségek is. A szegényebb, elmaradottabb térségekben, kisebb településeken például gyakrabban fordul elő, hogy a kutyatartók a szabályoknak nem tesznek eleget - mindenki találkozik a sajtóhírekkel láncra vert, vagy nagyon elhanyagolt állapotban tartott kutyákról. A felelős kutyatartás elveinek megsértése ugyanis szorosan összefügg az adott régió gazdasági, kulturális helyzetével. Ahol arra sincs nagyon pénz, hogy egészséges vagy elegendő étel kerüljön az asztalra, ott nem biztos, hogy a kutya kötelező vakcináztatása, chipelése, vagy ivartalanítása lesz elsődleges. De sokan (régiótól függetlenül) a kellő ismeretek hiányában nem is számolnak azzal, hogy a kutya nemcsak egyszeri beruházást jelent - hanem állandó költséget. Az étkeztetésétől kezdve a kötelező oltásokon, kutyakozmetikai szolgáltatásokon át az orvosi vizsgálatokig a legkülönfélébb kiadásokkal jár -, de felmerülhetnek nagyobb tételek is, például egy betegség vagy baleset során keletkező orvosi számlák.

A felelős vagy éppen felelőtlen állattartás pedig szorosan összefügg azzal is, hogy nem léteznek pontos adatok arra vonatkozóan, összesen hány kutya és hány kutyatulajdonos él az országban. Körülbelül 2-2,5 millió kutyáról tudunk, ebbe beletartoznak a gazdás és a kóbor ebek is. A kutyák beazonosítására szolgáló chip egyébként 2013. január elsejétől kötelező a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet-módosítás alapján. Ez előírja, hogy a négy hónaposnál idősebb ebek csak elektronikus chippel megjelölve tarthatók, ettől a jogalkotók pedig azt remélik, hátha átláthatóbbá válik a kutyák nyilvántartása, és így csökkenhet a kóbor állatok száma. A regisztrációk alapján hozzávetőlegesen másfél millió chipelt kutya él ma Magyarországon. Ebből pedig százezerre tehető azoknak a száma, amelyeknek nincs gazdájuk, menhelyen élnek vagy kóborolnak.

Hogy hány gazdis kutya van ma Magyarországon, arra is csak becsült adatokat találunk. Statisztika ugyanis csak a veszettség ellen beoltottak esetében készíthető el, ezzel viszont nem minden kutya rendelkezik, annak ellenére sem, hogy kötelező. A regisztrált oltások alapján így 1 millió körül alakul a létszám, de ez az elmulasztott vakcinák miatt nem fedi a teljes valóságot. Az önkormányzatok által kötelező ebösszeírásnak pont az lenne az egyik célja, hogy bekerüljenek azok a kutyák is az adatbázisba, amelyekben még nincs chip (négy hónapos kor után kötelező), vagy nem rendelkeznek veszettség elleni oltással. Hogy ez a rendszer jól működjön, szükség volna arra is, hogy az ebtulajdonosok eleget tegyenek a rájuk vonatkozó kötelességeknek. Vagyis, hogy bejelentést tegyenek a lakóhelyükhöz tartozó Polgármesteri Hivatalnál, ha a kutyájuk elmúlt három hónapos, elveszett, vagy elpusztult. Bár ennek elmulasztása is pénzbírságot von maga után, mégsem tűnik nagy visszatartó erőnek, mivel gyakorinak mondható, hogy a tulajdonosok kihagyják ezt a lépést.

Az okok, amik miatt nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák, nemcsak a felelős kutyatartás hiányosságaiban gyökereznek. Hanem abban is, hogy míg egyes külföldi országokban egyetlen átlátható, központi adatbázisban tartják nyilván a kutyákat, addig nálunk többféle is van: egyrészt rendelkezik ilyen joggal a Magyar Állatorvosi Kamara, a helyi önkormányzatok, és létezik egy online adatbázis, a petvetdata.hu. Utóbbira csak állatorvosok tudnak adatokat regisztrálni, azokat részletesen lekérdezni, vagy módosítani, a kutya chippelését követően.

De nem is biztos, hogy szigorú szabályokra, hanem inkább társadalmi tudatformálásra volna szükség. A felelős állattartás ugyanis alapvetően annak a kérdésnek a része, hogy az adott országban mennyire működik az állampolgári tudatosság. 

Hogy a tudatformálás mennyire fontos, azt bizonyítják a társadalomban mélyen gyökerező tévhitek, és beidegződések, amelyek még arra is kihatnak, hogy mit gondolunk a kutyákról és azok igényeiről. Sokan ragaszkodnak például ahhoz az elgondoláshoz, hogy városban, lakásban kutyát, főleg nagy testűt tartani felér egy állatkínzással, de ez nem is állhatna messzebb az igazságtól. "A kutya nem attól lesz ugyanis kiegyensúlyozott és elégedett, ha háromszáz hektárnyi területen, egyedül él. Annál sokkal fontosabb számára a szociális környezet, a gazdával való minél több interakció" - mondja egy kutyaterapeuta. Ezt pedig a lakásban tartott kutyák jóval inkább megkapják, mint azok az ebek, melyeket javarészt házi riasztónak tartanak, és a kertben, a családtól elszeparálva élnek.

És ez csak egy a számos tévhitből, amit valamilyen furcsa oknál fogva évről-évre tovább dédelgetünk, de a kutyák nevelésével, sőt, a kutyák egészségével kapcsolatban is szeretünk sztereotípiákban gondolkodni.

A kullancsokkal kapcsolatban például az az általános vélemény, hogy csak erdőkben fordulnak elő, ezért a városi kutyák biztonságban vannak tőlük, pedig a valóságban fellelhetők a nagyvárosok parkjaiban, játszótereken, vagy akár a kertvárosok udvaraiban is. És nem csak nyáron, ezek az élősködők javarészt egész évben jelen vannak.

Alapköltségek, amikkel mindenképp számolni kell:

• Fajtatiszta kutya vásárlása esetén a költségek nagyon változóak lehetnek. A vételár fajtától függően általában 50-800 ezer forint között mozog, de a pedigrés, jó származású, vagy külföldi tenyésztőtől vásárolt kölykök ára még ennél is magasabb lehet.
• Napi eledel (táp): a havi összeg függ a kutya méretétől, korától, egészségi állapotától.
• Kullancs-bolha-szúnyog elleni termék: ennek havi költsége, ára szintén a kutyaméretétől és a terméktől is függ. (4.000-15.000 Ft/alkalom)
• Háromhavonta féregtelenítés: a kutya méretétől függően átlagosan 1.500-5.000 Ft
• Évente emlékeztető oltások: átlagosan 10.000-20.000 Ft
• Mikrochip beültetés: rendelőtől függően átlagosan 8.000-15.000 forint között mozoghat az ár.
• Évente egyszeri állatorvosi szűrővizsgálat (labor v. szívféreg gyors teszt. stb.): 10.000-20.000 Ft
• Ivartalanítási műtét: ivartól, műtéti eljárástól és rendelőtől függően:  20.000-150.000 Ft
• Havi szintű kozmetikai ellátás (fajtától függően): karomvágás, trimmelés, fülpucolás, fogkő eltávolítás, bundanyírás.